Az, hogy a felnőttek több mindent tudnak elvégezni és többféle gondolati síkon is tudnak operálni egyszerre, mint a gyermekek, nemcsak a testi, hanem a szellemi fejlődésük folyamán alakult így ki.

Apró lépésekkel lehet haladni csak a képességek fejlődésének útján. Ezt segítik a képességfejlesztő játékok, amelyek célzottan úgy voltak tervezve, hogy egyes gondolati vagy cselekvéssel összekapcsolódó területen fokozatos lépések által tanítgassák és fejlesszék a játékost.

Hogyha nagyban gondolkodik az ember, akkor rájön, hogy tulajdonképpen minden játék egyfajta képességet fejleszt. Például egy „Ember ne mérgelődj”, amelyik nem célzott képességfejlesztő játék, fejleszti a divergens gondolkodási képességet és a nyertes, illetve vesztes pozíciójának elfogadási képességét.

Igazán azokat a játékokat sorolják a képességfejlesztő játékok kategóriájába, amelyek például a cipőfűzési, összeadási, kivonási, óraleolvasási, geometriai formák felismerésének képességét fejlesztik. Tehát olyan konkrét célterületen hatnak, amelyek pontosan nyomon követhetőek, esetleg akár mérhetőek is.